"A boldogság sohasem nagyszerű"
Helyszín: Anglia. Dátum: ismeretlen, valamikor a nem túl távoli jövőben. Az ember megszűnt elevenszülőnek lenni. Nem a természet döntött így, hanem maga az emberiség. A történet egy Angliai Kondicionáló központban kezdődik (vagy talán helyesebb megfogalmazás, az "embergyár"), az igazgató a fiatalságot avatja be az embertenyésztés rejtelmeibe. (nah akkor szlp új világ?)
Az egyén -mai értelmében- megszűnt. Döntés, választás, szabadság, egy letűnt kor szavai. Eszmék melyek elenyésztek az időben.
Hát lássuk mi is vár az olvasóra, akit nevezzünk egyszerűen Átlag Vincének.
Átlag Vince ráakadt erre a könyvre, és el is kezdte olvasni. Amivel találkozott, már az első pár fejezetben, leírhatatlan felháborodást keltett benne. Mint arról már szó esett, az embereket tenyésztik. De ez nem elég. Az egyéntől elvették a szabad gondolkodás jogát. Minden egyedet külön kondicionálnak (vagy inkább agymosnak) felkészítvén az erkölcstelen létre a szép(?) új világban.
Persze nem minden egyber egyforma agymosást kap. Az attól függ, milyen kaszta sikerül születnie(?). Ezeket a kasztokat Alpha-tól Epszilonig jelölik, mindegyiknek van egy plusz és mínusz 'alkasztja'. Miben nyílvánul meg a kasztok közötti külömbség? Nos egy Alfa plusz amolyan szuperember. Szellemileg és fizikálisan is csaknem tökéletes (ha leszámítjuk, hogy neki maga a paradicsom a szép(?) új világ) Az egyre alacsonyabb kasztokban ezek a tulajdonságok csökkennek, egészen amíg el nem érünk az Epszilon mínusz 'félmajmokhoz'. (szép új világ?)
Persze mindenki nagyon boldog, tartozzék bármely kaszthoz. Hiszen oly módon agymosták őket, hogy elégedettek legyenek mindennnel. Rövid munkaidő (és általában pofonegyszerű, egyáltalán nem megerőltető munkákról van szó) utánna szómaosztás (erről kicsit később) majd fakultatív közösségi programok melyek általában szexben (sőt néha teljes orgiákban) végződnek. (Szinte hallom ahogy szexhiányos Vince cimboránk felkiállt "Szép új világ!"). Álljunk meg egy percre! Van szex, de nincs elevenszülés. Persze, minthogy minden ember steril, nem is lehet. (nah ilyen a biztonságos szex) Térjünk rá a fentebb említett Szómára. Nem más ez mint egy legális drog. Ha valakinek esetleg mégis gondjai lennének ebben a szép(?) új világban, csak bekap egy pár grammal a szerből, és már boldog is. Nem zavarja, hogy minden grammal saját életét rovidíti meg. Miért is zavarná. hiszen úgy kondicionálták, hogy a haláltól nem kell félni. (figyelem! felháborító rész következik) Gyermekkorában ugyanis pajtásaival a haldoklók között játszották külömböző erotikus játékokat.
Nézzük mi a helyzett a kereskedelemmel. Mivel éveken át hallgatja az ember, álmában a hipnotikus, manipuláló szövegeket, versikéket, (Aki foltos, sosem módos) szinte ösztönösen ivódik bele, hogy csak az új, a drága a jó. Ami régi az el kell dobni. (így tettek a művészettel, a történelemmel, a vallással is.) Személyi kultuszban élnek, melynek központi alakja Henry Ford, aki feltalálta a T modellt ezzel megalapoza a paradicsomi(?) jövőt. Így lett az évek alatt az 'Ó Istenem!' felkiáltásból 'Ó Ford!'.
Azt hiszem itt az ideje belevágni a történetbe is. amit azonban csak nagyon dióhéjban tennék meg. A Kondicionáló központ két munkatársa, egy férfi és egy nő, romantikus nyaralást töltenek el a Mexikói vadember rezervátumban, ahol ráakadnak a központ igazgatójának fiára (Hoppá micsoda fordulat! Akkor hogy is van ez a sterilizáció?) Mivel a Bernard nevezetű férfi, már régóta bögyében van az igazgatónak, száműzni akarja izlandra. Bernard azonban a fiúval (Johnnak hívják, de csak Vademberként emlegetik. Miért? Mert anya szülte, mert Shakespeare-t olvas, mert hisz Istenben és a szabadságban!) biztosítja be magát. Visszaviszi a fiút (helyesebben férfit) Londonba, ahol nyilvánosságra hozza az igazgató úr 'szégyenét' akit rögtön kiúgnak, száműznek. Innen a téma ráterelődik John beilleszkedésére a Szép(?) új világba. Anyjától csak szépet és jót hallott róla, képzeletében úgy jelent meg London mint a menyország ahol mindenki boldog. Mindenki kivéve őt. A nők erkölcstelen viselkedése (mert rögtön több tucat nő akar lefeküdni vele) elborzasztja, és ez vezet végül apránkénti őrületéhez és a tragikus végkifejlethez. (Szép Új Világ?)
Huxley világképe ügyesen megszerkeztett. A mű egyedi megrázó, és felháborító egyben, de mindent összevetve kiváló alkotás. Scifi kedvelőinek ajánlom, mert bár kilóg a sorból, a velejéig scifi.
